Az örökös tartományok változó öröksége
Ez év áprilisában első túránk a néhai Monarchia és Poroszország német-szláv határvidékére vezetett. Brno Csehország második legnagyobb városa, egyben Morvaország fővárosa. Miután utóbbi a Monarchia egyik örökös tartománya is volt, így Brünn néven az osztrák császári korona egyik ékköve is lett. Az ipar ékköve, ha mondhatjuk így. Ez ma is érződik a városon, ahová a számtalan csodás szláv-német műemléken túl mi azért elsősorban a nehézipar emlékeit, a csodás füstokádó vasparipák mentünk megcsodálni. De mire túlzottan megszokhattuk volna a sűrű sör ízét, már kénytelenek is voltunk rohanni tovább, a hányatott sorsú Görlitz felé. Bár a város Gorelic néven cseh alapítású és eleinte a cseh korona alá is tartozott, már az 1300-as évekre németté lett, előbb szász, majd porosz uralom alatt. Lakossága, nyelve, konyhája, sörei, utcái, épületei, műemlékei is immár több mint fél évezrede Goethe nemzetéből valók. Ez sajnos nem akadályozta a győzteseket abban, hogy a város keleti felét, a Neisse folyó túlpartján fekvő részeit Zgorzelec néven Lengyelországnak adják. Határokat talán könnyű húzni az íróasztalon, de szívet, lelket és hagyományt annál nehezebb. Így dacoltak hát a német nehézipar és műszaki kultúra délceg tanúiként az izzó kazánú gőzösök Görlitzben, amelynek képeit most szeretettel közre adjuk.













