Bécsi keringő

A magyar ember mindig kissé vegyes érzésekkel látogatja meg a Sógorékat. Évszázadok közös emlékei, hol jók, hol rosszak, de mégis úgy érezzük, mintha fél lábbal el sem mentünk volna otthonnról. Nincs ez másként a sógorvasúton sem. Bár az ÖBB más vontatási feszültséget használ, mint mi, a vasutas szív ugyanúgy dobog. Arról nem is beszélve, hogy a gőzösnek ott sem kell felsővezeték…

Pintér István képei a legutóbbi túráról

Egy kis apróság

A 2022-es év - ahogy azt egyre jobban megszokhattuk -, csak még gyorsabban zakatolt el, mint a megelőzők, gyorsabban még a vonatnál is, amely Bécsbe repített minket.

Ilyenkor, az esztendők fordulóján mindig átgondoljuk, milyen rövid is az élet és közben mégis benne van minden, amit szeretünk, megélünk. Mert a világ egy kis szelete is rejtheti magában az egész világot.

Egy ilyen kis világ a modellvasutak világa is. Egy-egy terepasztalon, a szobánkban is elfér minden, amiről a vasút szól, amit szeretünk benne. Állomások, nyílt vonalak és persze a gyorsan rohanó masinák, a tekintélyt parancsoló mozdonyok miniatűr másai.

Ezekkel a képekkel és gondolatokkal kíván Boldog Új Évet a Gőzöstúra csapata!

Gál Péter és Bakos Roland képei, a Digitools elektronikai megoldásaival és támogatásával

A vasútbarát legjobb barátja

Egyszerűnek tűnik a válasz, hát a vasút! Nos, igen is és nem is. Amikor az egyszeri vasútbarát felkerekedik, hogy új csodákat fedezzen fel, a régieket pedig újra megcsodálja, a fényképezőgépét az útlevélnél és a sörnél is elérhetőbb helyre teszi. Annál nagyobb a csalódás, ha a masina cserben hagy minket. Nos, itt a válasz: A vasútbarát legjobb barátja egy másik vasútbarát.

Polgár Emil barátunk segített ki minket, így neki - és a fényképezőgépének - hála adhatjuk most közre ezeket a remek fotókat. Mert megörökíteni bizony volt mit. Első célállomásunkon, Nürnbergben a háromszáz kilométernél sebesebben repesztő ICE-vonatok jelképezte űrkorszak szép kontrasztot mutatott a DB múzeumának matuzsálemi korú gépeivel, és hol volt ekkor még a másnapi Neuenmarkt gőzmozdony-találkozó? Amit természetesen kisvasutazással kötöttünk egybe, csak hogy ezen csodás közlekedési mód újabb formájának is hódolhassunk.

Nem is egy útra való élményanyag, ugye? Valóban, de mi még ennyivel sem elégedtünk meg. Hazafelé a csehországi Benešov (németül Beneschau) hangulatos fűtőházi találkozóján vettünk részt, ahol még enyhe honvágyunkat is volt szerencsénk csillapítani a 019-es (narancssárga) Nohabbal és - természetesen - egy tiszteletet parancsoló 424-es monstrummal.

Polgár Emil képei Nürnberg-Neuenmarkt-Benešov túránkról

Hegedűs Miklós barátunk munkáiból

Több szem többet lát, tartja a mondás. Ha pedig a másik szem egy optika mögött pislog, akkor többekkel is megosztható ez a csodás élmény. Hegedűs Miklós nem csak a mi barátunk, hanem a vasúté és a fotózásé is. Ezesetben pedig minden készen állt. A Harz-hegység kisvasútjának varázslatos hangulatát most az ő szemén - és lencséjén - keresztül is a nagyérdemű szeme elé tárjuk.

Hegedűs Miklós képei a Harz-hegységből

Újra sínen vagyunk

Számtalan megpróbáltatás után végre újra kezd a normális kerékvágásba visszatérni az élet. Mi mással ünnepeltük volna ezt meg, mint vonatozással?

Első utunk a Harz-hegység bércei közé vezetett, ahol Európa egyik legnagyobb kisvasúti hálózata kanyarog, 1000 mm-es nyomtávon. Bár döntően itt is a gőzvontatás dominál, a magyar szemnek szokatlanul nagy és modern keskenynyomközű járművekbe is belefuthatunk, dízelmozdonyok és motorkocsik személyében.

A legromantikusabb hangulatot persze mégiscsak a gőzösökkel érdemes kergetni, délceg bérceken, susogó fák tövében, hangulatos szász kisvárosokba befutva. Megáll az idő, csak a vonatunk zakatol tovább, és végre mi is magunk mögött hagyhatjuk gondjainkat, mint a mozdony a kéményfüstöt…

Kirándulás a Harz-hegységben - Galéria

Angyalország határában

Erdélyország bércei a mesék világába kalauzolják a vándort. Határ ez, minden értelemben. Gyimesbükkön, a Rákóczi vár tövében állt valaha a szép emlékű Magyar Királyi Államvasutak legkeletibb, 30. számú őrháza.